Halihalloo,
kicsit sok kép van a részben, but remélem ez titeket nem zavar, elvégre azért csináltam és raktam bele őket, hogy jobban eltudjátok képzelni az egészet.:) Um a mai csakis egy Nalmer rész lett, remélem tetszeni fog nektek!^^ Köszönöm szépen a rendszeres visszajelzéseiteket, nagyon jól esnek! :) Jó olvasást! Xx♥
PALMER TONKIN
És már megint úton voltunk a fagyos és hideg New Yorkból a napsütéses és meleg Mexikóba, pontosabban Los Cabosba, az One&Only Palmilla villákba, ahol novemberben is voltunk Niallel, mielőtt kiderült volna, hogy Holly az ő lánya. Egy napot, ha nem többet, biztosan gondolkoztam rajta, hogy magammal hívjam –e, hiszen éppen azért vette a lakását, vagyis lakásunkat, hogy kényelmesen élhessen New Yorkban Holly miatt. És nem akartam elrángatni őt a lányától, mert kezdtek egyre jobban kijönni egymással és tudtam, hogy Niall mennyire oda van érte. Az ajánlat, melyet Kimberly küldött viszont két személyre szólt, a lányok pedig elfoglaltak voltak, hiszen nekik is megkezdődött a munka és hajtás volt ezerrel a Valentin nap miatt. Nekem is jó pár fotózásom volt a héten, Saranak pedig például még most sem ért véget a fotoshooting a VS –el. Utána persze elmondtam Niallnek, hogy Kim elküldte az e hónapi beosztásomat, melyen ott szerepelt Mexikó, ő pedig gondolkozás nélkül és őszintén örült neki és jelentette ki, hogy megyünk. Úgy hogy voltunk Hollynál, elköszöntünk tőle, valamint anyuéktól is, majd repülőre ültünk. Előtte persze muszáj volt pár dolgot beszereznünk, úgy hogy tartottunk egy shoppingolós napot, melyet az elején még Niall is az élvezett, a végén viszont már mindkettőnknek elege volt a tömegből és a sok táskából, amiket cipeltünk. Így legalább voltak normális cuccaink és gond nélkül megtölthettük a bőröndjeinket bikinikkel, lábujjas papucsokkal és törülközőkkel. Az utazást alapból azért szervezték, hogy egy kicsit reklámozzam a helyet, szóval egy egész listát kaptam arról, hogy miket csinálhatunk, miket nézhetünk meg és hogy milyen programok lesznek. Viszont amint megérkeztünk és elfoglaltuk a villánkat, mást sem akartam, csak lemenni a tengerpartra, élvezni a nap sugarait, mielőtt lebukna a tenger mögött és fürödni.
- Olyan meleg van.
Bekapcsolom a klímát, hogy mire visszajövünk, lehűljön a villa, oké? – kérdezte
Niall a hatalmas nappaliból, míg én a hálószobában térdeltem a bőröndöm előtt.
- Oké, de akkor be
kell csuknunk minden ablakot – kiáltottam neki vissza, közben pedig kivettem
egy fekete bikinit a hatalmas kör alakú törülközőmmel együtt, melynek a közepén
egy szelet dinnye díszelgett. Az ágyra dobtam a dolgokat, aztán becsuktam a két
hatalmas ajtót, ami az ággyal szemben helyezkedett el és a kilátás ugyanolyan
gyönyörű volt, mint legutóbb. Nem sokban különbözött a mostani villánk az
előzőtől, talán a szobák elrendezése és bútorai voltak másképpen. Na meg a
nagyobb medence, amit kaptunk, a nyugágyak és a külön mini bár a medence
mellett.
Lehúztam a fehér
felsőmet, majd gyorsan lecseréltem a melltartómat a bikini felsőre. Miután a
bugyija is rajtam volt, az egész alakos tükörhöz sétáltam és újra felkontyoltam
a hajamat a fejem tetejére, majd megigazítottam a nyakláncomat a nyakamban,
amit még Nialltől kaptam karácsonyra, a másik láncot, ami hosszú volt és a
végén egy arany ananász medál díszelgett pedig kiakartam venni, de ekkor felbukkant
mögöttem Niall és a kezeit az enyéimre helyezte.
- Hagyd bent azt is.
Szexi, ahogy végigfolyik a melleid között – mondta, én pedig elvigyorodtam és
leengedtem a kezeinket a nyakamtól.
- Ahogy szeretnéd –
válaszoltam. – Felvennél, kérlek egy fürdőgatyát és mehetnénk végre a partra,
még mielőtt lemegy a partra? – kérdeztem még mindig őt vizslatva a tükörből.
- Igen – lépett el
sóhajtva mögülem, majd a bőröndjéhez ment, míg én elővettem a nagy neszesszeres
táskámat és kivettem belőle a napolajat. Míg ő átöltözött, addig bekentem
magam, végül pedig őt is amint félmeztelenül állt előttem. – Azért hiányzik
Lady. Neki is itt kellene lennie – mondta, miközben én a vállába masszíroztam a
napolajat.
- Egyetértek, de
nincs kivel iderepülnie – biggyesztettem le a számat.
- Tudom – sóhajtott
fel.
- De majd visszük
magunkkal Freddie szülinapja után vissza New Yorkba, rendben?
- Nem azt mondtad,
hogy félsz, hogy nem jó neki a hirtelen hőmérsékletváltozás?
- De igen, de most
úgyis minden szabadidőnkben ott vagyunk és szeretném, ha velünk lenne.
- Rendben. Akkor
visszük – mosolyodott el, aztán egy csókot nyomott az ajkaimra, én pedig utána
mosolyogva távolabb húzódtam tőle, hogy a kezembe nyomhassak még egy kis olajt,
de nem engedett és hajolt tovább felém, hogy az ajkainkat összetapaszthassa.
- Niall – kuncogtam
fel. – Nem látom, hol kenlek. Várj már egy picit – kuncogtam, de ő csak tovább
csókolgatott, amit persze nagyon élveztem, de így nem haladtunk. Hagytam neki,
hogy normálisan megcsókoljon, arra viszont nem számítottam, hogy majd annyira
levesz a lábamról, hogy már egyáltalán nem akarok a partra menni. Ezt persze
nem mondtam neki, hiszen ezzel csak magamat hoznám kínos helyzetbe előtte, meg
volt egy olyan érzésem, hogy amúgy is tisztában van vele, mennyire levett a
lábamról. Az arcán egy mocskos vigyor ült, amint elváltunk egymástól, én pedig
zavaromban a testére pillantottam és befejeztem a kencézést. Mondjuk nem mintha
olyan sokat segített volna a tény, hogy a roppant vonzó szőrös mellkasával
szemeztem.
Ezután mindketten
felkaptuk a telefonjainkat, meg a törülközőinket és a teraszunkon át
leindultunk a partra. Egy ideig csak sétáltunk, hiszen Niallnek nem volt jó
közvetlen a villánk alatti rész, hanem olyan helyre vágyott ahol mások is
megfordultak és tengerparti bár is volt. Míg ő elment valami innivalóért, addig
én leraktam a cuccainkat két nyugágyra és le is telepedtem az egyikre.
Szemüvegemet a szememre csúsztattam, lábaimat pedig behajlítva pihentettem a
napágyon, úgy hogy a lábaim a puha anyagon legyenek. Fejemet leraktam a fejnek
kialakított kis bemélyedésbe, aztán magam elé emeltem a telefonomat és
feloldottam. Máris éreztem amint a nap sugarai égetik a bőrömet és ez kellemes
érzéssel töltött el a sok hideg után New Yorkban. Küldtem egy képet a családi iMessage
csoportunkba a napsütésről és a tengerről, mire rögtön megkaptam az irigykedő
kommenteket a nővéreimtől, amin csak nevetni tudtam. Ezután ráírtam külön
anyura is, hogy küldjön egy kicsi kori fotót rólam és Loganről, amit majd
posztolni tudjak, hiszen ma volt a szülinapja. Ha New Yorkban maradtunk volna
se tudtunk volna ünnepelni, hiszen ő Londonban volt és dolgozott. Észre sem
vettem, hogy Niall visszaérkezett annyira belemerültem a kis szülinapi szövegem
írásába, úgy hogy már csak akkor pillantottam fel, mikor kiraktam a képet.
- Mit csinálsz? –
kérdezte mosolyogva, míg leült a másik nyugágyra.
- Csak anyuéknak
írtam. Ma van Logan szülinapja.
- Tényleg? – vonta
fel a szemöldökét. – Add át neki tőlem is, hogy boldog szülinapot.
- Ne aggódj, már megtettem
– mosolyogtam, majd felültem. – Mit hoztál?
- Gin tonicot –
nyújtotta felém a poharat, amiben a jégkockák egymásnak és a pohár falának
ütődtek ezzel azt a jó hangot kiadva.
- Ugh, ez elég erős
– grimaszoltam miután beleszívtam az italba, Niall pedig csak felém nyújtott
egy üveg tonicot egy kis vödörből kivéve, amiben szintén rengeteg jégkocka volt.
Felöntöttem az italomat még tonickal amennyire csak tudtam, aztán azt
szürcsölgetve dőltem újra hátra. – Niall? Csinálsz rólam egy képet? Csak hogy
már azt is kiposztolhassam.
- Persze – rakta le
a poharát, én pedig felé nyújtottam a telefonomat és egy időben leraktam a
tonicomat. Lábaimat kinyújtottam a lábtartóra, és felkönyököltem, aztán már
Niall meg is csinálta a képet, úgy hogy visszafeküdtem normálisan.
- Köszi – szívtam
újra az italomba, közben pedig válaszoltam Sara üzenetére és visszaírtam a
csoportba is.
Élveztük a
napsütést, amíg még lehetett, utána bementünk a tengerbe is nem sokkal azután
pedig kicsit meglepődve vettük észre, hogy bizony valaki minket fotózgat a
partról. Niallt zavarta a paparazzi, aki miután mi észrevettük őt, eltűnt
valamerre. Próbáltam Niall gondolatait elvonni róla, szóval feldobtam a Holly
témát, miközben rácsimpaszkodtam a vízben és folyamatosan a csókjaimmal
bombáztam. Az elterelő hadműveletem sikerült, úgy hogy valamivel jobb kedvűen
indultunk vissza a villánk felé a parton. Mindketten letusoltunk, aztán
átöltöztünk és visszamentünk a partra vacsorázni. Utána még sétáltunk egy
kicsit a sötétben, nevetgéltünk és beszélgettünk, aztán valahogy
visszajutottunk a villánkhoz és lefeküdtünk aludni, mert mindketten hulla
fáradtak voltunk és erre az alkohol hatása is jóval rátett.
*
Másnap reggel az
utam a tengerbe vezetett, és még Niall aludt egyet, addig én úsztam egy jót,
végül reggelit rendeltem és a listát böngészve készülődtem. Niall még mindig
aludt, úgy hogy addig hagytam is őt, amíg meg nem jött a reggeli, közben pedig
eldöntöttem, hogy ma megengedem neki, hogy megtanítsa a golf minden báját és
hasznát. Tisztában voltam vele mennyire odavolt a sportért, a listán pedig volt
golfozási lehetőség, úgy hogy odatelefonáltam, hogy mindenképpen számítsanak
ránk. Ezután felöltöztem, felvettem egy szoknyát és egy sötét színű galléros
pólót, amit megkötöttem a hasamon, így az szabad volt. Nagyon meleg volt
odakint, úgy hogy máris napolajaztam és a nappaliban járkáltam, amíg be nem
szívta a bőrömet az olaj. Amint megérkezett a reggeli, betoltam a kocsit a
hálóba, aztán Niall mellé másztam az ágyba, ráültem a csípőjére lovagló ülésben
és lehúztam a fejéről a párnát.
- Ébresztő! –
hajoltam le hozzá, aztán kuncogva csókokkal kezdtem beborítani az arcát, míg ő
mozgolódni kezdett alattam, végül felmorgott és a kezei a csípőmre csusszantak.
Rögtön felnyitotta a szemeit, amint a keze találkozott a csupasz bőrömmel, én
pedig megtámaszkodtam a mellkasán és úgy néztem le rá.
- Jó reggelt –
nyomott el egy ásítást. – Hány óra van? Te mióta vagy fent? – motyogta
álomittas hangon és a szemeit is visszacsukta, míg én az ujjaimmal a nyakánál
simogattam.
- Fél tíz körül
lehet, és nem tudom. Régóta. Most már ideje neked is felkelned, itt a reggeli
és aztán pedig programunk van – nyomtam egy csókot a szájára, majd lemásztam
róla és zsúrkocsi előtt megállva leszedegettem a fedőket minden tányérról.
- Miféle programunk?
– kérdezte, közben hallottam, ahogy gyűri a takarót és a párnákat szóval
számítottam rá, hogy pár pillanat múlva megjelenik mögöttem és a kezeit a
derekam köré fonja. Mikor ez nem történt meg egy eperrel a számban fordultam
felé kérdő tekintettel. Még mindig az ágyban feküdt felém fordulva, kezét a
feje alatt támasztotta, lábai közé pedig a takarót hajtotta. – Szexi vagy –
vigyorodott el, amíg végignézett rajtam tetőtől talpig nem is egyszer.
- Majd megtudod, ha
kikelsz az ágyból. Mit szeretnél enni?
- Omlett?
- Van – bólintottam
és már el is vettem a tányért, aminek a szélére még pirítóst is raktam.
Evőeszközt fogtam a másik kezembe, aztán lehuppantam az ágy szélére és
megvártam, míg ülő helyzetbe tornázza magát.
- Köszi – vette el,
én pedig közelebb húztam magamhoz a kocsit és miután megcsináltam az avokádó
krémes pirítósomat felültem mellé normálisan az ágyra.
Megreggeliztünk,
aztán kiválasztottam Niallnek, hogy mit vegyen fel, míg ő úszkált egy picit a
medencében. Amíg ő elkészült, addig én összekészítettem pár dolgot egy táskába,
aztán bokazoknit és fehér rövid szárú Converset húztam a lábaimra.
- Oké, készen
vagyok, szóval, hova megyünk? – kérdezte, míg én gyorsan végigsiklattam rajta a
tekintetemet. Elképesztően dögös volt, a haja még vizes az előbbi úszkálástól,
fehér galléros pólójának hála ráláttam a mellkasára. Lábain egy sötétkék
térdgatya volt és ugyanolyan cipő, mint nekem.
- Golfozni – mondtam
mosolyogva, míg felálltam az ágyról.
- Mi, komolyan? –
döbbent le.
- Aha – bólintottam
vigyorogva. – Rajta van a listán, plusz nem tudom, hogyan kell játszani, azzal
viszont tisztában vagyok, te mennyire szereted, szóval hajrá. Már várnak minket
– léptem elé és a kezeimmel elsimítottam a pólóját a vállán, majd
felpillantottam a szemeibe.
- Imádlak –
vigyorgott, aztán magához húzott és nyomott egy hosszú csókot a számra.
A golf pálya
közvetlen a villák területe mellett volt és még a „hotelhez” tartozott, tehát
csak átsétáltunk. Niall beállt a sorba, hiszen a recepción voltak előttünk
páran, míg én letelepedtem az arrébb lévő fehér fotelbe, és Alexának pötyögtem
vissza egy sms –t. Ők ekkor mentek aludni, és megbeszéltük, hogy majd mikor
nekünk lesz este facetimeolunk, ugyanis Holly állandóan rólunk kérdezgeti az
anyukáját. Észre sem vettem, hogy lassan kiürült a recepció, majd már csak
Niall erős akcentusa ütötte meg a fülemet. Homlokráncolva néztem fel a
telefonomból, míg snapchatre léptem be. Niall hátrafordult és egy grimasszal az
arcán nézett rám.
- Nem értenek
angolul.
- Mi? – kérdeztem
vissza döbbenten. – De hát beszéltem velük telefonon, hogy majd jövünk.
- Hát úgy néz ki,
hogy az a dolgozó, aki angolul tud, pontosan nincs itt – mondta, aztán
visszafordult a pult felé. Niall google fordítóval próbálta elmondani, hogy mit
szeretnénk, belőlem pedig egy idő után kitört a nevetés, mondjuk, fogalmam
sincs miért. Vicces volt, ahogy mutogatva és béna google fordítással próbáltuk
magunkat megértetni velük, na meg az is elég hülyeség volt, hogy a pultban álló
férfi és nő nem tudtak angolul. Semennyit sem. Mikor a nő elmutogatta, hogy
hívják a kollégát, aki valószínűleg majd tud nekünk segíteni, Niall a pultra
könyökölve nézett hátra rám, míg a hajába túrt és egy újabb grimaszt vágott.
Éppen megörökítettem az egészet, miközben még mindig rázott a nevetés, ami
miatt a férfi és a nő is csúnyán nézett rám, de hát nem tehettem róla, nem
bírtam leállni. Posztoltam snapchatre a videót Niallről, alá pedig azt írtam,
hogy „Mikor nem tudnak angolul”. Persze abban is végig vihogtam, szóval mást
nem lehetett hallani csak a nevetésemet. Aztán végre valahára megérkezett az
angolul tudó kollegina is, aki adott Niallnek kocsi kulcsot és elvezetett
minket egy terembe, ami tele volt golfütőkkel és táskákkal. – Rendesen
leizzasztottak – morgott Niall, én pedig felkuncogtam és figyeltem, amint az
ütőket válogatja.
- Csak egy táskát
viszünk? – kérdeztem, amint végzett és kiléptünk a tűző napsütésre.
- Aha, elég ez.
Kaptunk egy
krémszínű kiskocsit, és míg Niall felcsatolta a táskát a tartójára, addig én
beültem előre.
- Még sosem vezettem
golf kocsit, majd aztán vezethetem én is? – kérdeztem tőle, amint indított.
- Persze –
bólintott.
- Honnan tudod, hova
megyünk? – néztem körbe.
- Minden golf pálya
ugyanúgy kezdődik és mi most ugye az elsőhöz tartunk.
- Miért, mehetnénk
másikra is?
- Persze. De neked
először gyakorolnod kell – mosolygott rám.
- Hát rendben –
mondtam, ő pedig ezután elkezdett egy csomó dolgot magyarázni, amiket
igyekeztem fejben tartani. Amint megérkeztünk az első pályára, megálltunk és
mindketten leszálltunk a golfautóról. Niall a kezembe adott egy ütőt, ő pedig
magához vett egy másikat, szemmel láthatólag vastagabbat és nehezebbet.
- Honnan tudod, hogy
milyen ütő kell nekem? – kérdeztem, noha nem akartam az agyára menni a
kérdéseimmel, de tényleg érdekelt. Na meg imádtam, ahogyan belemerülve
magyarázott.
- Nem tudom, csak
szerintem az jó lesz neked. Majd meglátjuk. Na, szóval. Megvan, még amit
mondtam?
- Igen –
bólintottam, közben a szememet legeltettem a pázsiton a lyuk után kutatva.
Persze hamar megtaláltam, mert mellette egy fehér zászló lebegett.
- Akkor először
megmutatom én, hogyan állsz be és lendítesz, aztán pedig te is – mondta, én
pedig az ajkamba harapva figyeltem, amint beáll. – Terpesz vállszélességben,
popsi kinyom, egyenes hát, szemeid az ütőn és a labdán. Erőteljes ütés, de nem
nagy lendülettel, különben messzebb repül a labda a lyuknál – mondta, aztán már
lendített is és elütötte a labdát. Fogalmam sincs, hogy hova repült,
elfelejtettem odanézni, hiszen még mindig Niallt néztem. – Láttad? – kérdezte,
aztán felém fordult, én pedig gyorsan úgy tettem, mintha csak most néznék rá.
- Erm… nem, nem
igazán. Rögtön be is ment? – kérdeztem, ő pedig felnevetett és felém sétált.
- Azt mondtam, hogy
a szemeid az ütőn és a labdán – mosolygott.
- Oké, de előbb
figyelnem kellett, hogy hogyan lendíted az ütőt meg minden – magyaráztam
elpirulva.
- Oké, de akkor most
az ütőt és a labdát figyeld, rendben? – ment el mellettem egy labdáért, aztán
visszasétált a kiinduló pozícióhoz.
- Oké – bólintottam
és onnantól kezdve pedig egy percre sem vettem le a szememet a labdáról. Bár
így sem láttam, hogy hol landolt és, hogy belement –e a lyukba, de most
legalább tényleg odafigyeltem.
- Mindkettő bement,
de, csak mert nincsen messze – mosolygott. – És ha hozzászokik a szemed, látni
fogod majd a labdát – mondta. – Hozz egy labdát – kért, én pedig elvettem egyet
a kocsiból, aztán odasétáltam hozzá. A botot eldöntötte maga mögött a füvön,
aztán maga elé húzott és a kezeivel az enyémeket a botra rakta helyesen. Bal lábával
arrébb lökte a lábaimat egymástól, én pedig kinyomtam a fenekemet, pontosan,
ahogyan tőle láttam. Nem számítottam rá, hogy ennyire fogom élvezni, amint
átölel, kezeit az enyéimen az ütőn, fejét az enyém mellett, míg fenekem
szorosan hozzásimult. Az arcomon hatalmas vigyor ült, amit ő nem láthatott és
tudtam, hogy ő is vigyorgott. – A labdára figyelj és ne rám – mondta, hangjából
csakugyan kihallottam, hogy mosolyog.
- Én nem is – vágtam
vissza.
- Mhm, hát persze –
cukkolt. – Lazítsd el a kezeid és ne szorítsd ennyire az ütőt. Mintha valami
sokkal érzékenyebb lenne a kezedben, oké? – beszélt, én pedig éreztem amint a
fejembe tódult a vér, amint elképzeltem, amit mondott. Szinte észre sem vettem,
hogy már lendítettük a botot, aztán elütöttük a labdát, ami elrepült a tőlünk,
de nem a lyukban landolt, hanem az előtt a pázsiton.
Hát ez a sport sem
nekem lett kitalálva, az egyszer biztos. Rengeteget bénáskodtam, amiért az
elején még zavarban voltam, aztán mikor Niall nem bírta tovább nevetés nélkül,
nekem is muszáj volt nevetnem. Egy párszor neki se bírtam állni, annyira rázott
minket a nevetés utána viszont, kezdett idegesíteni, hogy nem megy, szóval csak
„Ne nevess!” és „Te is így kezdted, nem?” mondatokkal illettem Niallt, aki
nagyon is jól szórakozott rajtam. Persze a képek és videók sem maradhattak el,
nekem amúgy is posztolnom kellett instagramra, hogy a golf pályát is
használatba vettük. Viszont mikor éppen újra bénázta és észrevettem, hogy Niall
éppen videózik, akkor aztán tényleg felöltöttem a „durcázom rád” arcomat,
persze csak poénból, hiszen igazából ilyen miatt soha sem tudnék megsértődni.
Végül Niall kárpótolt azzal, hogy újra mögém állt, és együtt löktünk, aztán a
golf kocsit is vezethettem, végül hagytam egy kicsit játszani őt és csak a labdát
hordtam neki.
Délután három óra
felé mozoghatott az idő, mikor visszaértünk a golfpályák elejére és leadtuk az
ütőket, valamint az autót. Mivel „jó tanuló” voltam és Niall amúgy is a föld
felett két méterrel járt azért, amiért eljöttünk golfozni, kiválaszthattam,
hogy hol együnk és délután azt csinálhattunk, amit én akartam. Vagyis süttettük
a hasunkat a tengerparton.