2017. június 28., szerda

37 - Los Cabos

Halihalloo,
kicsit sok kép van a részben, but remélem ez titeket nem zavar, elvégre azért csináltam és raktam bele őket, hogy jobban eltudjátok képzelni az egészet.:) Um a mai csakis egy Nalmer rész lett, remélem tetszeni fog nektek!^^ Köszönöm szépen a rendszeres visszajelzéseiteket, nagyon jól esnek! :) Jó olvasást! Xx♥




PALMER TONKIN


És már megint úton voltunk a fagyos és hideg New Yorkból a napsütéses és meleg Mexikóba, pontosabban Los Cabosba, az One&Only Palmilla villákba, ahol novemberben is voltunk Niallel, mielőtt kiderült volna, hogy Holly az ő lánya. Egy napot, ha nem többet, biztosan gondolkoztam rajta, hogy magammal hívjam –e, hiszen éppen azért vette a lakását, vagyis lakásunkat, hogy kényelmesen élhessen New Yorkban Holly miatt. És nem akartam elrángatni őt a lányától, mert kezdtek egyre jobban kijönni egymással és tudtam, hogy Niall mennyire oda van érte. Az ajánlat, melyet Kimberly küldött viszont két személyre szólt, a lányok pedig elfoglaltak voltak, hiszen nekik is megkezdődött a munka és hajtás volt ezerrel a Valentin nap miatt. Nekem is jó pár fotózásom volt a héten, Saranak pedig például még most sem ért véget a fotoshooting a VS –el. Utána persze elmondtam Niallnek, hogy Kim elküldte az e hónapi beosztásomat, melyen ott szerepelt Mexikó, ő pedig gondolkozás nélkül és őszintén örült neki és jelentette ki, hogy megyünk. Úgy hogy voltunk Hollynál, elköszöntünk tőle, valamint anyuéktól is, majd repülőre ültünk. Előtte persze muszáj volt pár dolgot beszereznünk, úgy hogy tartottunk egy shoppingolós napot, melyet az elején még Niall is az élvezett, a végén viszont már mindkettőnknek elege volt a tömegből és a sok táskából, amiket cipeltünk. Így legalább voltak normális cuccaink és gond nélkül megtölthettük a bőröndjeinket bikinikkel, lábujjas papucsokkal és törülközőkkel. Az utazást alapból azért szervezték, hogy egy kicsit reklámozzam a helyet, szóval egy egész listát kaptam arról, hogy miket csinálhatunk, miket nézhetünk meg és hogy milyen programok lesznek. Viszont amint megérkeztünk és elfoglaltuk a villánkat, mást sem akartam, csak lemenni a tengerpartra, élvezni a nap sugarait, mielőtt lebukna a tenger mögött és fürödni.
- Olyan meleg van. Bekapcsolom a klímát, hogy mire visszajövünk, lehűljön a villa, oké? – kérdezte Niall a hatalmas nappaliból, míg én a hálószobában térdeltem a bőröndöm előtt.
- Oké, de akkor be kell csuknunk minden ablakot – kiáltottam neki vissza, közben pedig kivettem egy fekete bikinit a hatalmas kör alakú törülközőmmel együtt, melynek a közepén egy szelet dinnye díszelgett. Az ágyra dobtam a dolgokat, aztán becsuktam a két hatalmas ajtót, ami az ággyal szemben helyezkedett el és a kilátás ugyanolyan gyönyörű volt, mint legutóbb. Nem sokban különbözött a mostani villánk az előzőtől, talán a szobák elrendezése és bútorai voltak másképpen. Na meg a nagyobb medence, amit kaptunk, a nyugágyak és a külön mini bár a medence mellett.
Lehúztam a fehér felsőmet, majd gyorsan lecseréltem a melltartómat a bikini felsőre. Miután a bugyija is rajtam volt, az egész alakos tükörhöz sétáltam és újra felkontyoltam a hajamat a fejem tetejére, majd megigazítottam a nyakláncomat a nyakamban, amit még Nialltől kaptam karácsonyra, a másik láncot, ami hosszú volt és a végén egy arany ananász medál díszelgett pedig kiakartam venni, de ekkor felbukkant mögöttem Niall és a kezeit az enyéimre helyezte.
- Hagyd bent azt is. Szexi, ahogy végigfolyik a melleid között – mondta, én pedig elvigyorodtam és leengedtem a kezeinket a nyakamtól.
- Ahogy szeretnéd – válaszoltam. – Felvennél, kérlek egy fürdőgatyát és mehetnénk végre a partra, még mielőtt lemegy a partra? – kérdeztem még mindig őt vizslatva a tükörből.
- Igen – lépett el sóhajtva mögülem, majd a bőröndjéhez ment, míg én elővettem a nagy neszesszeres táskámat és kivettem belőle a napolajat. Míg ő átöltözött, addig bekentem magam, végül pedig őt is amint félmeztelenül állt előttem. – Azért hiányzik Lady. Neki is itt kellene lennie – mondta, miközben én a vállába masszíroztam a napolajat.
- Egyetértek, de nincs kivel iderepülnie – biggyesztettem le a számat.
- Tudom – sóhajtott fel.
- De majd visszük magunkkal Freddie szülinapja után vissza New Yorkba, rendben?
- Nem azt mondtad, hogy félsz, hogy nem jó neki a hirtelen hőmérsékletváltozás?
- De igen, de most úgyis minden szabadidőnkben ott vagyunk és szeretném, ha velünk lenne.
- Rendben. Akkor visszük – mosolyodott el, aztán egy csókot nyomott az ajkaimra, én pedig utána mosolyogva távolabb húzódtam tőle, hogy a kezembe nyomhassak még egy kis olajt, de nem engedett és hajolt tovább felém, hogy az ajkainkat összetapaszthassa.
- Niall – kuncogtam fel. – Nem látom, hol kenlek. Várj már egy picit – kuncogtam, de ő csak tovább csókolgatott, amit persze nagyon élveztem, de így nem haladtunk. Hagytam neki, hogy normálisan megcsókoljon, arra viszont nem számítottam, hogy majd annyira levesz a lábamról, hogy már egyáltalán nem akarok a partra menni. Ezt persze nem mondtam neki, hiszen ezzel csak magamat hoznám kínos helyzetbe előtte, meg volt egy olyan érzésem, hogy amúgy is tisztában van vele, mennyire levett a lábamról. Az arcán egy mocskos vigyor ült, amint elváltunk egymástól, én pedig zavaromban a testére pillantottam és befejeztem a kencézést. Mondjuk nem mintha olyan sokat segített volna a tény, hogy a roppant vonzó szőrös mellkasával szemeztem.
Ezután mindketten felkaptuk a telefonjainkat, meg a törülközőinket és a teraszunkon át leindultunk a partra. Egy ideig csak sétáltunk, hiszen Niallnek nem volt jó közvetlen a villánk alatti rész, hanem olyan helyre vágyott ahol mások is megfordultak és tengerparti bár is volt. Míg ő elment valami innivalóért, addig én leraktam a cuccainkat két nyugágyra és le is telepedtem az egyikre. Szemüvegemet a szememre csúsztattam, lábaimat pedig behajlítva pihentettem a napágyon, úgy hogy a lábaim a puha anyagon legyenek. Fejemet leraktam a fejnek kialakított kis bemélyedésbe, aztán magam elé emeltem a telefonomat és feloldottam. Máris éreztem amint a nap sugarai égetik a bőrömet és ez kellemes érzéssel töltött el a sok hideg után New Yorkban. Küldtem egy képet a családi iMessage csoportunkba a napsütésről és a tengerről, mire rögtön megkaptam az irigykedő kommenteket a nővéreimtől, amin csak nevetni tudtam. Ezután ráírtam külön anyura is, hogy küldjön egy kicsi kori fotót rólam és Loganről, amit majd posztolni tudjak, hiszen ma volt a szülinapja. Ha New Yorkban maradtunk volna se tudtunk volna ünnepelni, hiszen ő Londonban volt és dolgozott. Észre sem vettem, hogy Niall visszaérkezett annyira belemerültem a kis szülinapi szövegem írásába, úgy hogy már csak akkor pillantottam fel, mikor kiraktam a képet.
- Mit csinálsz? – kérdezte mosolyogva, míg leült a másik nyugágyra.
- Csak anyuéknak írtam. Ma van Logan szülinapja.
- Tényleg? – vonta fel a szemöldökét. – Add át neki tőlem is, hogy boldog szülinapot.
- Ne aggódj, már megtettem – mosolyogtam, majd felültem. – Mit hoztál?
- Gin tonicot – nyújtotta felém a poharat, amiben a jégkockák egymásnak és a pohár falának ütődtek ezzel azt a jó hangot kiadva.
- Ugh, ez elég erős – grimaszoltam miután beleszívtam az italba, Niall pedig csak felém nyújtott egy üveg tonicot egy kis vödörből kivéve, amiben szintén rengeteg jégkocka volt. Felöntöttem az italomat még tonickal amennyire csak tudtam, aztán azt szürcsölgetve dőltem újra hátra. – Niall? Csinálsz rólam egy képet? Csak hogy már azt is kiposztolhassam.
- Persze – rakta le a poharát, én pedig felé nyújtottam a telefonomat és egy időben leraktam a tonicomat. Lábaimat kinyújtottam a lábtartóra, és felkönyököltem, aztán már Niall meg is csinálta a képet, úgy hogy visszafeküdtem normálisan.
- Köszi – szívtam újra az italomba, közben pedig válaszoltam Sara üzenetére és visszaírtam a csoportba is.
Élveztük a napsütést, amíg még lehetett, utána bementünk a tengerbe is nem sokkal azután pedig kicsit meglepődve vettük észre, hogy bizony valaki minket fotózgat a partról. Niallt zavarta a paparazzi, aki miután mi észrevettük őt, eltűnt valamerre. Próbáltam Niall gondolatait elvonni róla, szóval feldobtam a Holly témát, miközben rácsimpaszkodtam a vízben és folyamatosan a csókjaimmal bombáztam. Az elterelő hadműveletem sikerült, úgy hogy valamivel jobb kedvűen indultunk vissza a villánk felé a parton. Mindketten letusoltunk, aztán átöltöztünk és visszamentünk a partra vacsorázni. Utána még sétáltunk egy kicsit a sötétben, nevetgéltünk és beszélgettünk, aztán valahogy visszajutottunk a villánkhoz és lefeküdtünk aludni, mert mindketten hulla fáradtak voltunk és erre az alkohol hatása is jóval rátett.

*
Másnap reggel az utam a tengerbe vezetett, és még Niall aludt egyet, addig én úsztam egy jót, végül reggelit rendeltem és a listát böngészve készülődtem. Niall még mindig aludt, úgy hogy addig hagytam is őt, amíg meg nem jött a reggeli, közben pedig eldöntöttem, hogy ma megengedem neki, hogy megtanítsa a golf minden báját és hasznát. Tisztában voltam vele mennyire odavolt a sportért, a listán pedig volt golfozási lehetőség, úgy hogy odatelefonáltam, hogy mindenképpen számítsanak ránk. Ezután felöltöztem, felvettem egy szoknyát és egy sötét színű galléros pólót, amit megkötöttem a hasamon, így az szabad volt. Nagyon meleg volt odakint, úgy hogy máris napolajaztam és a nappaliban járkáltam, amíg be nem szívta a bőrömet az olaj. Amint megérkezett a reggeli, betoltam a kocsit a hálóba, aztán Niall mellé másztam az ágyba, ráültem a csípőjére lovagló ülésben és lehúztam a fejéről a párnát.
- Ébresztő! – hajoltam le hozzá, aztán kuncogva csókokkal kezdtem beborítani az arcát, míg ő mozgolódni kezdett alattam, végül felmorgott és a kezei a csípőmre csusszantak. Rögtön felnyitotta a szemeit, amint a keze találkozott a csupasz bőrömmel, én pedig megtámaszkodtam a mellkasán és úgy néztem le rá.
- Jó reggelt – nyomott el egy ásítást. – Hány óra van? Te mióta vagy fent? – motyogta álomittas hangon és a szemeit is visszacsukta, míg én az ujjaimmal a nyakánál simogattam.
- Fél tíz körül lehet, és nem tudom. Régóta. Most már ideje neked is felkelned, itt a reggeli és aztán pedig programunk van – nyomtam egy csókot a szájára, majd lemásztam róla és zsúrkocsi előtt megállva leszedegettem a fedőket minden tányérról.
- Miféle programunk? – kérdezte, közben hallottam, ahogy gyűri a takarót és a párnákat szóval számítottam rá, hogy pár pillanat múlva megjelenik mögöttem és a kezeit a derekam köré fonja. Mikor ez nem történt meg egy eperrel a számban fordultam felé kérdő tekintettel. Még mindig az ágyban feküdt felém fordulva, kezét a feje alatt támasztotta, lábai közé pedig a takarót hajtotta. – Szexi vagy – vigyorodott el, amíg végignézett rajtam tetőtől talpig nem is egyszer.
- Majd megtudod, ha kikelsz az ágyból. Mit szeretnél enni?
- Omlett?
- Van – bólintottam és már el is vettem a tányért, aminek a szélére még pirítóst is raktam. Evőeszközt fogtam a másik kezembe, aztán lehuppantam az ágy szélére és megvártam, míg ülő helyzetbe tornázza magát.
- Köszi – vette el, én pedig közelebb húztam magamhoz a kocsit és miután megcsináltam az avokádó krémes pirítósomat felültem mellé normálisan az ágyra.
Megreggeliztünk, aztán kiválasztottam Niallnek, hogy mit vegyen fel, míg ő úszkált egy picit a medencében. Amíg ő elkészült, addig én összekészítettem pár dolgot egy táskába, aztán bokazoknit és fehér rövid szárú Converset húztam a lábaimra.
- Oké, készen vagyok, szóval, hova megyünk? – kérdezte, míg én gyorsan végigsiklattam rajta a tekintetemet. Elképesztően dögös volt, a haja még vizes az előbbi úszkálástól, fehér galléros pólójának hála ráláttam a mellkasára. Lábain egy sötétkék térdgatya volt és ugyanolyan cipő, mint nekem.
- Golfozni – mondtam mosolyogva, míg felálltam az ágyról.
- Mi, komolyan? – döbbent le.
- Aha – bólintottam vigyorogva. – Rajta van a listán, plusz nem tudom, hogyan kell játszani, azzal viszont tisztában vagyok, te mennyire szereted, szóval hajrá. Már várnak minket – léptem elé és a kezeimmel elsimítottam a pólóját a vállán, majd felpillantottam a szemeibe.
- Imádlak – vigyorgott, aztán magához húzott és nyomott egy hosszú csókot a számra.

A golf pálya közvetlen a villák területe mellett volt és még a „hotelhez” tartozott, tehát csak átsétáltunk. Niall beállt a sorba, hiszen a recepción voltak előttünk páran, míg én letelepedtem az arrébb lévő fehér fotelbe, és Alexának pötyögtem vissza egy sms –t. Ők ekkor mentek aludni, és megbeszéltük, hogy majd mikor nekünk lesz este facetimeolunk, ugyanis Holly állandóan rólunk kérdezgeti az anyukáját. Észre sem vettem, hogy lassan kiürült a recepció, majd már csak Niall erős akcentusa ütötte meg a fülemet. Homlokráncolva néztem fel a telefonomból, míg snapchatre léptem be. Niall hátrafordult és egy grimasszal az arcán nézett rám.
- Nem értenek angolul.
- Mi? – kérdeztem vissza döbbenten. – De hát beszéltem velük telefonon, hogy majd jövünk.
- Hát úgy néz ki, hogy az a dolgozó, aki angolul tud, pontosan nincs itt – mondta, aztán visszafordult a pult felé. Niall google fordítóval próbálta elmondani, hogy mit szeretnénk, belőlem pedig egy idő után kitört a nevetés, mondjuk, fogalmam sincs miért. Vicces volt, ahogy mutogatva és béna google fordítással próbáltuk magunkat megértetni velük, na meg az is elég hülyeség volt, hogy a pultban álló férfi és nő nem tudtak angolul. Semennyit sem. Mikor a nő elmutogatta, hogy hívják a kollégát, aki valószínűleg majd tud nekünk segíteni, Niall a pultra könyökölve nézett hátra rám, míg a hajába túrt és egy újabb grimaszt vágott. Éppen megörökítettem az egészet, miközben még mindig rázott a nevetés, ami miatt a férfi és a nő is csúnyán nézett rám, de hát nem tehettem róla, nem bírtam leállni. Posztoltam snapchatre a videót Niallről, alá pedig azt írtam, hogy „Mikor nem tudnak angolul”. Persze abban is végig vihogtam, szóval mást nem lehetett hallani csak a nevetésemet. Aztán végre valahára megérkezett az angolul tudó kollegina is, aki adott Niallnek kocsi kulcsot és elvezetett minket egy terembe, ami tele volt golfütőkkel és táskákkal. – Rendesen leizzasztottak – morgott Niall, én pedig felkuncogtam és figyeltem, amint az ütőket válogatja.
- Csak egy táskát viszünk? – kérdeztem, amint végzett és kiléptünk a tűző napsütésre.
- Aha, elég ez.
Kaptunk egy krémszínű kiskocsit, és míg Niall felcsatolta a táskát a tartójára, addig én beültem előre.
- Még sosem vezettem golf kocsit, majd aztán vezethetem én is? – kérdeztem tőle, amint indított.
- Persze – bólintott.
- Honnan tudod, hova megyünk? – néztem körbe.
- Minden golf pálya ugyanúgy kezdődik és mi most ugye az elsőhöz tartunk.
- Miért, mehetnénk másikra is?
- Persze. De neked először gyakorolnod kell – mosolygott rám.
- Hát rendben – mondtam, ő pedig ezután elkezdett egy csomó dolgot magyarázni, amiket igyekeztem fejben tartani. Amint megérkeztünk az első pályára, megálltunk és mindketten leszálltunk a golfautóról. Niall a kezembe adott egy ütőt, ő pedig magához vett egy másikat, szemmel láthatólag vastagabbat és nehezebbet.
- Honnan tudod, hogy milyen ütő kell nekem? – kérdeztem, noha nem akartam az agyára menni a kérdéseimmel, de tényleg érdekelt. Na meg imádtam, ahogyan belemerülve magyarázott.
- Nem tudom, csak szerintem az jó lesz neked. Majd meglátjuk. Na, szóval. Megvan, még amit mondtam?
- Igen – bólintottam, közben a szememet legeltettem a pázsiton a lyuk után kutatva. Persze hamar megtaláltam, mert mellette egy fehér zászló lebegett.
- Akkor először megmutatom én, hogyan állsz be és lendítesz, aztán pedig te is – mondta, én pedig az ajkamba harapva figyeltem, amint beáll. – Terpesz vállszélességben, popsi kinyom, egyenes hát, szemeid az ütőn és a labdán. Erőteljes ütés, de nem nagy lendülettel, különben messzebb repül a labda a lyuknál – mondta, aztán már lendített is és elütötte a labdát. Fogalmam sincs, hogy hova repült, elfelejtettem odanézni, hiszen még mindig Niallt néztem. – Láttad? – kérdezte, aztán felém fordult, én pedig gyorsan úgy tettem, mintha csak most néznék rá.
- Erm… nem, nem igazán. Rögtön be is ment? – kérdeztem, ő pedig felnevetett és felém sétált.
- Azt mondtam, hogy a szemeid az ütőn és a labdán – mosolygott.
- Oké, de előbb figyelnem kellett, hogy hogyan lendíted az ütőt meg minden – magyaráztam elpirulva.
- Oké, de akkor most az ütőt és a labdát figyeld, rendben? – ment el mellettem egy labdáért, aztán visszasétált a kiinduló pozícióhoz.
- Oké – bólintottam és onnantól kezdve pedig egy percre sem vettem le a szememet a labdáról. Bár így sem láttam, hogy hol landolt és, hogy belement –e a lyukba, de most legalább tényleg odafigyeltem.
- Mindkettő bement, de, csak mert nincsen messze – mosolygott. – És ha hozzászokik a szemed, látni fogod majd a labdát – mondta. – Hozz egy labdát – kért, én pedig elvettem egyet a kocsiból, aztán odasétáltam hozzá. A botot eldöntötte maga mögött a füvön, aztán maga elé húzott és a kezeivel az enyémeket a botra rakta helyesen. Bal lábával arrébb lökte a lábaimat egymástól, én pedig kinyomtam a fenekemet, pontosan, ahogyan tőle láttam. Nem számítottam rá, hogy ennyire fogom élvezni, amint átölel, kezeit az enyéimen az ütőn, fejét az enyém mellett, míg fenekem szorosan hozzásimult. Az arcomon hatalmas vigyor ült, amit ő nem láthatott és tudtam, hogy ő is vigyorgott. – A labdára figyelj és ne rám – mondta, hangjából csakugyan kihallottam, hogy mosolyog.
- Én nem is – vágtam vissza.
- Mhm, hát persze – cukkolt. – Lazítsd el a kezeid és ne szorítsd ennyire az ütőt. Mintha valami sokkal érzékenyebb lenne a kezedben, oké? – beszélt, én pedig éreztem amint a fejembe tódult a vér, amint elképzeltem, amit mondott. Szinte észre sem vettem, hogy már lendítettük a botot, aztán elütöttük a labdát, ami elrepült a tőlünk, de nem a lyukban landolt, hanem az előtt a pázsiton.

Hát ez a sport sem nekem lett kitalálva, az egyszer biztos. Rengeteget bénáskodtam, amiért az elején még zavarban voltam, aztán mikor Niall nem bírta tovább nevetés nélkül, nekem is muszáj volt nevetnem. Egy párszor neki se bírtam állni, annyira rázott minket a nevetés utána viszont, kezdett idegesíteni, hogy nem megy, szóval csak „Ne nevess!” és „Te is így kezdted, nem?” mondatokkal illettem Niallt, aki nagyon is jól szórakozott rajtam. Persze a képek és videók sem maradhattak el, nekem amúgy is posztolnom kellett instagramra, hogy a golf pályát is használatba vettük. Viszont mikor éppen újra bénázta és észrevettem, hogy Niall éppen videózik, akkor aztán tényleg felöltöttem a „durcázom rád” arcomat, persze csak poénból, hiszen igazából ilyen miatt soha sem tudnék megsértődni. Végül Niall kárpótolt azzal, hogy újra mögém állt, és együtt löktünk, aztán a golf kocsit is vezethettem, végül hagytam egy kicsit játszani őt és csak a labdát hordtam neki.
Délután három óra felé mozoghatott az idő, mikor visszaértünk a golfpályák elejére és leadtuk az ütőket, valamint az autót. Mivel „jó tanuló” voltam és Niall amúgy is a föld felett két méterrel járt azért, amiért eljöttünk golfozni, kiválaszthattam, hogy hol együnk és délután azt csinálhattunk, amit én akartam. Vagyis süttettük a hasunkat a tengerparton. 

2 megjegyzés:

  1. Ez megint igazán édi rész lett! ❤❤❤
    Úgy szeretem ezeket a pillanatokat! ❤❤❤
    Miért tűnik úgy, hogy túl nagy a csend? Amolyam vihar előtt csend! Vagy rosszul gondolom?

    ❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmmm, ki tudja.:3 Lehet benne valami... Örülök, hogy szereted az ilyen részeket, mert még jön pár. ;) Xx♥

      Törlés